level1_01

A Parkinson-kórról dióhéjban
Alapismeretek betegeknek és segítőknek

 level2



Mi a Parkinson betegség lényege?

A Parkinson kór gyakori, elsősorban mozgászavarral járó megbetegedés. Általában az öregkor betegsége, előfordulása az életkorral nő, férfiakon kb. másfélszer gyakoribb, mint nőkön. Az agyban lévő ingerületátvivő anyag, a dopamin csökkent termelése okozza, amely a dopamin termelő sejtek fokozatos pusztulása miatt jön létre. Emiatt romlik a mozgás szabályozó képessége, a mindennapi élet  tevékenységei egyre korlátozottabbá válnak. A tünetek megjelenésekor az agy dopamin szintje már csak 20%-a a normálisnak. A dopamin szint csökkenésével a többi ingerületátvivő fehérje anyagcseréjének egyensúlya is egyénenként különböző mértékben felborul, mely a mozgászavar mellett egyéb,  változatos tüneteket okoz.

 

Mi okozza a dopamin termelő sejtek pusztulását?

A sejtek pusztulását kiváltó pontos ok a kiterjedt kutatások ellenére sem ismert. Mai tudásunk szerint genetikai hajlam talaján komplex környezeti ártalmak együtthatására kezdődik el a sejtpusztulás, melynek üteme egyéni.

 

Mit fontos az orvosnak a tüneteken, panaszokon kívül elmondani?

-         Fordult-e elő a családban Parkinson betegség vagy végtagremegés

-         Milyen kísérőbetegségei vannak, milyen gyógyszereket szed rá vagy szedett korábban

-         Beszélje meg kezelőorvosával mindennapi problémáit: milyen nehézségekkel találja szemben magát a szokásos tevékenységek ellátása során, változott-e  érzelmi, hangulati állapota, működnek-e korábbi társas, családi kapcsolatai

Hogyan lehet a betegséget megállapítani?

A betegséget a klinikai tünetek alapján lehet diagnosztizálni. Az egyéb vizsgálatok  (labor, képalkotó eljárások) a differenciáldiagnózis szempontjából fontosak.

 

Mire számíthat a beteg, amikor az orvos diagnosztizálja Parkinson betegségét?

A Parkinson-kór egy lassan rosszabbodó betegség, a tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, az életkilátásokat kevéssé befolyásolja, inkább a beteg életminőségét rontja.  A betegséget meggyógyítani ma még nem lehet, de gyógyszeres kezeléssel a tünetek csökkenthetők, jól kontrollálhatók. A terápia időszakos módosításával a betegek megfelelő mozgáskészsége hosszú ideig biztosítható. Egyes előrehaladott esetekben az életminőség idegsebészeti beavatkozással is javítható.

 

Milyen tünetei vannak a Parkinson betegségnek?

A betegség három legfontosabb, mozgást érintő tünete:       

            -  a mozgás lassulása, nehézkes a mozgás elindítása (bradikinézia),

            -   izommerevség, nehéz az izületek hajlítása (rigiditás),

            -  remegés nyugalomban, leggyakrabban a végtagokban,

               de jelentkezhet az állkapocsban, nyelven is  (tremor).

A betegség előrehaladtával tartási instabilitás alakul ki, nehéz az egyensúly megőrzése, fokozódik az elesések lehetősége.

Kezdetben a tünetek általában enyhék, gyakran a családtagok, ismerősök hamarabb észlelik, mint a beteg. A betegség kezdetén a tünetek csak a test egyik oldalán jelentkeznek, később kiterjednek a másik oldalra is, de a kezdeti oldal végig rosszabb marad. A betegségnek vannak olyan tünetei, amelyek nem függnek össze a mozgással, ezek a tünetek meg is előzhetik a mozgást érintő tüneteket.

 

A főbb tünetek okozta zavarok részletesebben:

-         az írás elcsúnyulása, apró betűssé válása

-         a beszéd halkká, monotonná válik

-         csökken a lépéshossz, csoszogóvá válik a járás

-         járáskor a karok lendítése elmarad

-         a testtartás hajlottá válik

-         nehézkes a székről való felállás

-         nehézkes az ágyban való megfordulás

-         nehéz a finom mozgások kivitelezése (pl. gombolkozás, étel aprítása)

-         nehéz a lépcsőn-járás, főként lefelé

-         szédülésérzés, bizonytalan egyensúly alakul ki függőleges testhelyzetben

-         a pillacsapás csökken, az arc mozgása mimikátlanná válik

 

Hogyan kezelik a Parkinson betegséget?

Minden beteg kezelése egyedi gyógyszerbeállítást igényel. A gyógyszerek megfelelő dózisát fokozatos emeléssel állítják be. Kezdetben általában egyféle gyógyszert alkalmaznak, a betegség előrehaladtával azonban a különböző hatásmechanizmusú gyógyszereket kombinálják. Kombinációban már kisebb dózisok összeadódva hatásosak lehetnek, és elkerülhetők a nagyobb dózisok okozta mellékhatások. A betegség tüneteinek rosszabbodásával a gyógyszerek dózisait az aktuális állapotnak megfelelően módosítani kell.

 

Milyen típusú gyógyszerekkel kezelik a Parkinson betegséget?

A gyógyszerek a hiányzó dopamin pótlására szolgálnak. Vagy magát a dopamint adagolják olyan formában, amely bejut az agyba (levodopa), vagy olyan anyagokat alkalmaznak, amelyek a dopamin működését utánozzák (dopamin agonisták), vagy a lebomlását gátolják (MAO-B és/vagy COMT gátlók). A jelenlegi álláspont szerint a kezelést célszerű dopamin agonistával kezdeni, ha egyéb kizáró ok (ellenjavallat, mellékhatás) nincs, amíg a megfelelő tüneti kontrollt ezek biztosítják. Ezen gyógyszereknek a hatástartama hosszabb, kevésbé okoznak ingadozó vérszintet, mint a levodopa. A dopamin agonisták azokra a tünetekre is hatékonyak, amelyek nem függnek össze a mozgással (pl. a hangulatzavar).  Amennyiben önállóan már nem eléggé hatásosak és az életminőség romlik, levodopával kombinálják a kezelést. A betegség előrehaladtával a sejtek további pusztulása miatt csökken a bevitt levodopa raktározási lehetősége. A levodopa gyors lebomlása és a tárolási képesség csökkenése ingadozóvá teszi a vérszintet és ezáltal csökken a gyógyszer hatásossága, ingadozóvá válhat a mozgáskészség. A levodopa lebomlását végző enzimek gátlásával kiegyensúlyozottabb vérszint biztosítható.  A többi ingerületátvivő (szerotonin, noradrenalin, glutamát, acetilkolin) anyagcserezavara miatt egyéb, az adott anyag vérszintjét befolyásoló gyógyszerekre is szükség lehet, melyek segíthetnek a felborult egyensúly visszaállításában és az emiatt jelentkező tünetek csökkentésében.

 

Miről lehet megismerni, hogy a levodopa hatásossága csökken?

A bevitt levodopa hatástartama rövidül, vagyis a gyógyszerbevételek közötti időszakban a gyógyszerhatás nem folyamatos, a következő gyógyszerbevétel előtt megjelennek a betegség tünetei (ez az ún. gyógyszer-hatástartam rövidülés vagy „wearing off”).  Kialakulhat későbbi hatáskezdet, amikor a megszokottnál később csökkennek a tünetek. Olyan is lehet, hogy a gyógyszerbevitelt követően nem jelentkezik hatás és csak a következő dózis bevételekor javulnak a tünetek. A gyógyszer hatásának változása a mozgás ingadozását okozza. Az „on” időszak, amikor a tüneteket a kezelés hatásosan csökkenti, „off” időszak, amikor a tünetek ismét megjelennek. Lehetnek olyan hirtelen on-off változások, amelyek nincsenek nyilvánvaló összefüggésben a gyógyszerbevétellel. A gyógyszer hatására önkéntelen túlmozgások is kialakulhatnak, ezt hívják diszkinéziának. Diszkinéziák leggyakrabban akkor fordulnak elő, amikor a gyógyszerek szintje a legmagasabb az agyban, de ritkán lehetnek akkor is, amikor a gyógyszerhatás megszűnik. A gyógyszerszint csúcsán kialakulhat akaratlan tartós izomgörcs (disztónia), de jelentkezhet akkor is, amikor a gyógyszer kiürül (hajnali lábikragörcs). Az ingadozó mozgásteljesítmény a kombinált kezelés dózisainak módosításával hosszabb ideig befolyásolható.

 

Milyen sebészi kezeléseket alkalmaznak Parkinson-kóros betegeknél?

Sebészi kezelésre akkor kerül sor, ha a kombinált gyógyszeres kezeléssel már nem biztosítható a megfelelő tüneti kontroll, illetve a beteg megfelelő életminősége. Régebben a mozgás szabályozásában szerepet játszó agyterületek átmetszését, roncsolását végezték, ma már erre csak speciális esetekben kerül sor. A ma használatos eljárás a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation – DBS), melynek során elektródákat ültetnek be mindkét oldalon egy megadott agyterületre, majd ingerlő generátorral kötik össze, melyet a mellkas bőre alá helyeznek el. Az elektródák elektromos impulzusokat bocsátanak ki a mozgásszabályozó agyterületre. A generátor működését bizonyos határok között a beteg egy programozó segítségével önmaga is szabályozhatja.

 

Milyen életmódbeli változtatásokra van szükség?

-         nagyon hasznos a rendszeres aktív mozgás, elsősorban a tudatos, ritmusra, zenére történő torna, tánc (akár vezénylésre)

-         fontos a mindennapi tevékenysége minél további fenntartása

-         célszerű a nehézségekhez történő alkalmazkodás (gumis derekú ruha, fűző nélküli cipő, hangos olvasás, írás számítógéppel, stb.)

-         a többszöri, kisebb mennyiségű étkezés, a fehérjék esti fogyasztása

-         pozitív életszemlélet – a Parkinson kórral együtt lehet élni

 

Minél több információt mond el a gondozó orvosának, annál könnyebb lesz az Ön személyére szabott kezelés kialakítása.

Dr. Bokor Magdolna
Osztályvezető főorvos
Nyírő Gyula Kórház Neurológiai Osztály, Budapest

nyomtatható verzió vissza